Az MI fejlesztési trendjei az elkövetkező 5 évben

A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években hihetetlen sebességgel fejlődött – a generatív MI eszközök, mint a ChatGPT, közismertté váltak, az önvezető autók pedig elhagyták a laboratóriumokat és megjelentek a közutakon.

2025-re az MI szinte minden gazdasági szektort áthat, és a szakértők széles körben a 21. század átalakító technológiájaként tekintenek rá.

Az elkövetkező öt évben várhatóan még mélyebben befolyásolja az MI a világot, izgalmas újításokat és új kihívásokat hozva magával.

Ez a cikk azokat a kulcsfontosságú MI fejlesztési trendeket vizsgálja, amelyek az elkövetkező fél évtizedben alakítják majd világunkat, vezető kutatóintézetek és iparági megfigyelők elemzései alapján.

Az MI terjedésének és befektetéseinek ugrásszerű növekedése

Az MI elfogadottsága minden idők legmagasabb szintjén áll. A világ minden táján a vállalatok az MI-t alkalmazzák a termelékenység növelésére és versenyelőny megszerzésére. Világszerte közel öt szervezetből négy már használja vagy vizsgálja az MI-t valamilyen formában – ez történelmi csúcs az elköteleződésben.

Ez a finanszírozási hullám az MI kézzelfogható üzleti értékébe vetett bizalmat tükrözi: 2024-ben a szervezetek 78%-a használta az MI-t (2023-ban 55% volt), miközben az MI-t termékekbe, szolgáltatásokba és alapvető stratégiákba integrálják.

Elemzők szerint ez a lendület folytatódik, a globális MI-piac 2025-ben körülbelül 390 milliárd dollárról 2030-ra több mint 1,8 billió dollárra nő – ez egy lenyűgöző, mintegy 35%-os éves növekedési ütem. Ez a növekedés, amely még a korábbi technológiai fellendüléseknél is példátlan, azt mutatja, milyen szerves részévé válik az MI a modern vállalkozásoknak.

Egy teljesen új technológiai alap küszöbén állunk, ahol az MI legjobb megoldásai bármely vállalkozás számára elérhetők.

— Iparági vezető, technológiai szektor

A termelékenységi nyereségek és a megtérülés kulcsfontosságú hajtóerők. A korai alkalmazók már jelentős megtérülést tapasztalnak az MI használatából. Tanulmányok szerint a legjobb cégek 15–30%-os javulást értek el olyan mutatókban, mint a termelékenység és az ügyfél-elégedettség az MI-vel támogatott munkafolyamatokban.

Például a generatív MI-t bevezető kis- és középvállalkozások egyes esetekben kétszámjegyű bevételnövekedést értek el. Az MI értékének nagy része az apró, fokozatos nyereségekből származik – számtalan kis feladat automatizálásából és folyamatok optimalizálásából –, ami a szervezet egészére kiterjesztve jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet.

Ennek eredményeként egyértelmű MI stratégiára van szükség. Azok a cégek, amelyek sikeresen beépítik az MI-t működésükbe és döntéshozatalukba, jelentős előnyre tehetnek szert a versenytársaikkal szemben, míg a lemaradók visszafordíthatatlanul hátrányba kerülhetnek. Az iparági elemzők szerint az elkövetkező években egyre nagyobb lesz a különbség az MI vezetői és lemaradói között, ami alapjaiban alakíthatja át a piacokat.

A vállalati MI integráció felgyorsul. 2025-ben és azután a vállalatok minden méretben a pilot projektektől a teljes körű MI bevezetés felé lépnek. A felhőszolgáltató óriások („hiperskálázók”) arról számolnak be, hogy az MI-alapú felhőszolgáltatások iránti kereslet ugrásszerűen nő, és jelentős befektetéseket tesznek az MI infrastruktúrába, hogy megragadják ezt a lehetőséget.

Ezek a szolgáltatók chipgyártókkal, adatplatformokkal és szoftvercégekkel működnek együtt, hogy integrált MI megoldásokat kínáljanak, amelyek megfelelnek a vállalatok teljesítmény-, nyereségességi és biztonsági igényeinek. Kiemelendő, hogy a szoftver-szolgáltatásként kínált termékek több mint 60%-ában már beépített MI funkciók vannak, és a cégek MI „másodpilótákat” vezetnek be marketingtől a HR-ig terjedő funkciókhoz.

A vezetők számára az üzenet világos: az MI-t üzletileg alapvető elemként kell kezelni, nem csupán technológiai kísérletként. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az MI-t rendszerszinten kell beépíteni a munkafolyamatokba, az alkalmazottakat fel kell készíteni az MI-vel való együttműködésre, és a folyamatokat újra kell tervezni az intelligens automatizálás teljes kihasználásához. Azok a szervezetek, amelyek ezeket a lépéseket megteszik, várhatóan kiemelkedő előnyöket élveznek az elkövetkező években.

Az MI terjedésének és befektetéseinek ugrásszerű növekedése

Fejlődés az MI modellek és a generatív MI terén

Az alapmodellek és a generatív MI gyorsan fejlődnek. Kevés technológia nőtt olyan robbanásszerűen, mint a generatív MI. Az olyan nagy nyelvi modellek (LLM-ek), mint a GPT-3, és a képgenerátorok, mint a DALL·E 2 2022-es megjelenése óta a generatív MI használata az egekbe szökött.

2023 elejére a ChatGPT meghaladta a 100 millió felhasználót, és ma már naponta több mint 4 milliárd lekérdezést adnak le a főbb LLM platformokon. Az elkövetkező öt év még fejlettebb MI modelleket hoz.

A technológiai cégek versenyeznek a határvonalat feszegető MI modellek fejlesztésében, amelyek tovább javítják a természetes nyelvfeldolgozást, kódgenerálást, vizuális kreativitást és egyebeket. Kiemelten törekednek az MI érvelési képességeinek fejlesztésére is – hogy a modellek logikusan oldjanak meg problémákat, tervezzenek és „gondolkodjanak” komplex feladatokon emberi módra.

Az MI érvelésére fókuszálás jelenleg az egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési hajtóerő. A vállalati szférában a szent grál az, hogy az MI mélyen értse az üzleti adatokat és kontextust, és ne csak tartalomgenerálásra legyen képes, hanem döntéstámogatásra is. Azok a cégek, amelyek fejlett LLM-eket fejlesztenek, úgy vélik, hogy a legígéretesebb lehetőség most az MI érvelési erejének alkalmazása saját vállalati adatokon – az intelligens ajánlásoktól a stratégiai tervezés támogatásáig.

Például az új multimodális modellek képesek képelemzésre és természetes nyelvű kérdések megválaszolására, vagy komplex szöveges utasításokból rövid videókat készítenek. Ezek a képességek 2030-ra érnek majd be, új kreatív és gyakorlati alkalmazásokat nyitva meg – az MI által generált videótartalomtól a fejlett robotikai érzékelésig.

Várhatóan a jövő MI modelljei általánosabb célúak lesznek, zökkenőmentesen kezelve többféle bemeneti típust és feladatot. Ez a modalitások konvergenciája, valamint a modellarchitektúrák folyamatos méretnövekedése egyaránt a erősebb „alapmodellek” irányába mutat a évtized végére – bár magasabb számítási igényekkel.

A olcsóbb számítási kapacitás és célzott MI hardverek kombinációja lehetővé teszi, hogy az MI szó szerint mindenhol jelen legyen – az okos készülékektől az ipari érzékelőkig –, mert a feldolgozás vagy apró élő eszközökön történik, vagy optimalizált felhőszolgáltatóktól érkezik streamelve.

Fejlődés az MI modellek és a generatív MI terén

Az autonóm MI ügynökök térnyerése

Az egyik legérdekesebb új trend az autonóm MI ügynökök megjelenése – olyan MI rendszerek, amelyek nemcsak intelligensek, hanem képesek önállóan cselekedni céljaik elérése érdekében. Ezt néha „ügynöki MI”-nek nevezik, amely fejlett MI modelleket (például LLM-eket) kombinál döntéshozatali logikával és eszközhasználattal, lehetővé téve az MI számára, hogy minimális emberi beavatkozással több lépésből álló feladatokat hajtson végre.

Az elkövetkező öt évben várhatóan az MI ügynökök kísérleti bemutatókból gyakorlati munkaeszközökké válnak. Valójában a vállalati vezetők szerint az MI ügynökök hatékonyan megduplázhatják munkaerejük méretét azáltal, hogy számos rutinfeladatot és tudásalapú munkát átvesznek.

Például az MI ügynökök már képesek önállóan kezelni rutinszerű ügyfélszolgálati kérdéseket, első vázlatú marketing szövegeket vagy szoftverkódot generálni, és tervezési specifikációkból prototípus termékeket készíteni. Ahogy ez a technológia érik, a vállalatok „digitális munkásként” alkalmazzák majd az MI ügynököket különböző osztályokon – a virtuális értékesítőktől, akik természetes beszélgetésben vonják be az ügyfeleket, az MI projektmenedzserekig, akik egyszerű munkafolyamatokat koordinálnak.

Az MI ügynökök forradalmasítják a munkaerőt, ötvözve az emberi kreativitást a gépi hatékonysággal, hogy példátlan termelékenységi szinteket érjenek el.

— Munkaerő szakértő, iparági kutatás

Kulcsfontosságú, hogy ezek az ügynökök nem az emberek helyettesítésére szolgálnak, hanem azok kiegészítésére. Gyakorlatban az emberi dolgozók együttműködnek az MI ügynökökkel: felügyelik azokat, magas szintű iránymutatást adnak, és összetett vagy kreatív feladatokra koncentrálnak, miközben az ismétlődő munkákat digitális társaikra bízzák.

A korai alkalmazók arról számolnak be, hogy az ilyen ember-MI együttműködés jelentősen felgyorsíthatja a folyamatokat (például az ügyfélkérések gyorsabb megoldását vagy az új funkciók gyorsabb kódolását), miközben felszabadítja az embereket stratégiai munkára.

Ennek a trendnek a kihasználásához a szervezeteknek el kell kezdeniük újragondolni munkafolyamataikat és szerepeiket. Új vezetési megközelítések szükségesek az MI ügynökök hatékony integrálásához – beleértve a munkatársak képzését, a felügyeleti szerepkörök létrehozását az ügynökök kimenetének ellenőrzésére, valamint az irányítási keretek kialakítását, hogy az autonóm MI cselekvések összhangban maradjanak az üzleti célokkal és etikai normákkal.

Ez jelentős változáskezelési kihívás: egy friss iparági felmérés szerint sok vállalat csak most kezd el gondolkodni az ember-MI vegyes munkaerő összehangolásán. Mindazonáltal azok, akik sikerrel járnak, példátlan termelékenységi és innovációs szinteket érhetnek el.

2030-ra nem lenne meglepő, ha a vállalatoknak teljes „MI ügynök csapataik” vagy MI Ügynök Központjaik lennének, amelyek jelentős műveleteket látnak el, alapjaiban újradefiniálva a munkavégzést.

Az autonóm MI ügynökök térnyerése

Specializált MI hardverek és élőszámítás

Az MI képességeinek gyors fejlődése együtt járt a számítási igények robbanásszerű növekedésével, ami jelentős innovációkat hozott a hardverek terén. Az elkövetkező években új generációs MI-specifikus chipekre és elosztott számítási stratégiákra számíthatunk az MI növekedésének támogatására.

Az MI számítási kapacitás iránti étvágya már most is extrém – a legmodernebb modellek betanítása és komplex feladatok megoldása hatalmas számítási ciklusokat igényel. Ennek kielégítésére a félvezetőgyártók és nagy technológiai cégek kifejezetten az MI munkaterhelésekhez optimalizált egyedi szilícium chipeket terveznek.

Ellentétben a általános célú CPU-kkal vagy akár GPU-kkal, ezek az MI gyorsítók (gyakran ASIC-ek – alkalmazás-specifikus integrált áramkörök) hatékonyan futtatják a neurális hálózatok számításait. A technológiai vezetők szerint sok ügyfél már fontolgatja speciális MI chipek beszerzését adatközpontjaiba a watt teljesítményarány javítása érdekében.

Ezeknek a chipeknek az előnye egyértelmű: egy adott MI algoritmushoz tervezett ASIC jelentősen felülmúlja a hagyományos GPU-t az adott feladaton, ami különösen hasznos az élő MI esetében (MI futtatása okostelefonokon, érzékelőkön, járműveken és más energiahatár korlátos eszközökön). Az iparági bennfentesek szerint az MI gyorsítók iránti kereslet felgyorsul, ahogy a vállalatok egyre több MI-t telepítenek az élő eszközökön az elkövetkező években.

Ezzel párhuzamosan a felhőszolgáltatók bővítik MI számítási infrastruktúrájukat. A nagy felhőplatformok (Amazon, Microsoft, Google stb.) milliárdokat fektetnek adatközpont kapacitásba, beleértve saját MI chipek és rendszerek fejlesztését, hogy kiszolgálják az egyre növekvő igényt az MI modellek betanítására és futtatására igény szerint.

Az MI munkaterheléseket hatalmas bevételi lehetőségnek tekintik, mivel a vállalatok egyre inkább áthelyezik adataikat és gépi tanulási feladataikat a felhőbe. Ez a centralizáció segíti a vállalkozásokat, hogy erős MI-hez férjenek hozzá anélkül, hogy saját speciális hardvert kellene vásárolniuk.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy kínálati korlátok jelentkeztek – például a világ nagy teljesítményű GPU-k iránti kereslete hiányokat és késedelmeket eredményezett bizonyos esetekben. Az olyan geopolitikai tényezők, mint a fejlett chipek exportkorlátozásai, további bizonytalanságot okoznak. Ezek a kihívások valószínűleg még több innovációt ösztönöznek, az új chipgyárak építésétől az új hardverarchitektúrákig (beleértve a neuromorfikus és kvantumszámítást a hosszabb távú horizonton).

Pozitívumként az MI hardverek hatékonysága folyamatosan javul. Évente a chipek gyorsabbak és energiahatékonyabbak lesznek: a legfrissebb elemzések szerint az MI hardver költségei évente körülbelül 30%-kal csökkennek, miközben az energiahatékonyság (számítás watt-onként) évente mintegy 40%-kal javul.

Ez azt jelenti, hogy még az MI modellek bonyolultabbá válásával is az egy műveletre jutó költség csökken. 2030-ra a kifinomult MI algoritmusok futtatása csak töredékébe kerülhet a mai költségeknek.

A olcsóbb számítási kapacitás és célzott MI hardverek kombinációja lehetővé teszi, hogy az MI szó szerint mindenhol jelen legyen – az okos készülékektől az ipari érzékelőkig –, mert a feldolgozás vagy apró élő eszközökön történik, vagy optimalizált felhőszolgáltatóktól érkezik streamelve.

Összefoglalva, az elkövetkező öt év megerősíti az MI-specifikus hardverek trendjét mindkét végletben: hatalmas MI szuperszámítógépek a felhőben, és hatékony MI chipek, amelyek intelligenciát hoznak az élő eszközökre. Ezek együtt alkotják majd az MI terjeszkedésének digitális gerincét.

Specializált MI hardverek és élőszámítás

Az MI átalakítja az iparágakat és a mindennapi életet

Az MI nem csupán technológiai laborokban létezik – egyre inkább beépül a mindennapi életbe és minden iparágba. A következő években mélyebb integrációt fogunk látni olyan szektorokban, mint az egészségügy, pénzügy, gyártás, kiskereskedelem, közlekedés és mások, alapjaiban megváltoztatva a szolgáltatások nyújtásának módját.

Ezek a példák csak a felszínt karcolják. Érdemes megjegyezni, hogy még a hagyományosan alacsony technológiai szintű területek, mint a mezőgazdaság, bányászat és építőipar is egyre inkább használják az MI-t, akár autonóm mezőgazdasági gépek, MI-vezérelt ásványkutatás vagy okos energia menedzsment formájában.

Valójában minden iparágban nő az MI használata, beleértve azokat a szektorokat is, amelyeket korábban nem tartottak MI-intenzívnek. Ezek a területek azt tapasztalják, hogy az MI optimalizálja az erőforrások használatát, csökkenti a hulladékot és javítja a biztonságot (például MI rendszerek figyelik a dolgozók fáradtságát vagy a gépek állapotát valós időben).

A fogyasztói oldalon a mindennapi élet finoman összefonódik az MI-vel. Sok ember már okostelefonos alkalmazásokra ébred, amelyek MI segítségével válogatják össze a híreket vagy tervezik meg az ingázást.

Virtuális asszisztensek telefonjainkban, autóinkban és otthonainkban egyre okosabbak és beszélgetőképesebbek lesznek minden évben. Az önvezető járművek és szállító drónok, bár még nem általánosak, valószínűleg az elkövetkező öt évben elterjednek bizonyos városokban vagy szolgáltatásokban (robotaxi flották, automatizált élelmiszer-kiszállítás stb.).

Az oktatás is érzi az MI hatását: a személyre szabott tanulási szoftverek alkalmazkodnak a diákok igényeihez, és az MI oktatók igény szerint segítenek különböző tantárgyakban. Összességében az a tendencia, hogy az MI egyre inkább a háttérben működik a mindennapi tevékenységek során – kényelmesebbé és személyre szabottabbá téve a szolgáltatásokat –, olyannyira, hogy 2030-ra ezeket az MI-alapú kényelmi megoldásokat természetesnek vesszük majd.

Az MI átalakítja az iparágakat és a mindennapi életet

Felelős MI és szabályozás

Az MI fejlesztésének hihetetlen sebessége fontos kérdéseket vetett fel az etika, biztonság és szabályozás terén, amelyek a következő évek központi témái lesznek. A felelős MI – azaz az MI rendszerek igazságosságának, átláthatóságának és biztonságának biztosítása – már nem csupán divatos kifejezés, hanem üzleti követelmény.

2024-ben az MI-vel kapcsolatos incidensek (például elfogult eredmények vagy biztonsági hibák) jelentősen megszaporodtak, ám kevés nagy MI fejlesztő rendelkezik szabványosított etikai és biztonsági értékelési protokollokkal. Ez a szakadék az MI kockázatok felismerése és tényleges csökkentése között sok szervezet számára sürgős megoldandó feladat.

Iparági felmérések szerint 2025-ben a vállalati vezetők már nem fogják tolerálni az ad hoc vagy „zsebes” MI irányítást; a vállalatok a rendszerszintű, átlátható felügyelet felé mozdulnak el. Az indok egyszerű: ahogy az MI beépül a működésbe és az ügyfélélménybe, bármilyen hiba – legyen az hibás ajánlás, adatvédelmi incidens vagy megbízhatatlan modellkimenet – valós kárt okozhat az üzletnek (a hírnév romlásától a szabályozói büntetésekig).

A sikeres MI irányítás nemcsak a kockázatok elkerülésében mérhető, hanem a stratégiai célok és a megtérülés teljesítésében is – az MI teljesítményének üzleti értékkel való megbízható összehangolásában.

— MI biztosítási vezető, iparági szakértő

Ezért várható, hogy a szigorú MI kockázatkezelési gyakorlatok lesznek az általános normák. A vállalatok elkezdik rendszeresen auditálni és validálni modelljeiket, akár belső képzett csapatokkal, akár külső szakértőkkel, hogy biztosítsák az MI megfelelő működését és a jogi/etikai keretek betartását.

A világ szabályozói is fokozzák erőfeszítéseiket. Az MI szabályozás szigorodik nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. 2024-ben az Egyesült Államok szövetségi ügynökségei 59 MI-vel kapcsolatos szabályozási intézkedést vezettek be – ez több mint kétszerese az előző évinek.

Az Európai Unió véglegesíti átfogó MI törvényét, amely előírásokat szab az MI rendszerekre (különösen a magas kockázatú alkalmazásokra) az átláthatóság, elszámoltathatóság és emberi felügyelet terén. Más régiók sem maradnak le: az OECD, az ENSZ és az Afrikai Unió 2024-ben mind kiadtak MI irányítási keretrendszereket, amelyek országokat vezetnek az átláthatóság, igazságosság és biztonság elveinek alkalmazásában.

Ez a globális együttműködés az MI etika és szabványok terén várhatóan erősödik, miközben az egyes országok eltérő megközelítéseket alkalmaznak. Kiemelendő, hogy a szabályozási filozófiák különbségei befolyásolhatják az MI fejlődését régiónként. Elemzők rámutattak, hogy a viszonylag rugalmas rendszerek (például az USA) gyorsabb MI innovációt és bevezetést engedhetnek meg, míg a szigorúbb szabályok (például az EU) lassíthatják bizonyos alkalmazásokat, de nagyobb közbizalmat építhetnek.

A felelős MI másik aspektusa az elfogultság, félretájékoztatás és az MI kimenetek megbízhatóságának kezelése. Új eszközök és benchmarkok készülnek az MI rendszerek ezen szempontok szerinti értékelésére – például a HELM (Holistic Evaluation of Language Models) Safety és más tesztek, amelyek mérik az MI által generált tartalom tényszerűségét és biztonságosságát.

Valószínű, hogy ezek a szabványosított ellenőrzések kötelező részévé válnak az MI rendszerek fejlesztésének. Eközben a közvélemény az MI kockázatairól és előnyeiről befolyásolja, hogy a szabályozók és vállalatok mennyire szigorúan lépnek fel a felügyelet terén.

Érdekes módon az MI iránti optimizmus régiónként nagyon eltérő: felmérések szerint Kína, Indonézia és sok fejlődő ország lakói nagyon optimisták az MI nettó előnyeit illetően, míg a nyugati országok közvéleménye óvatosabb vagy akár szkeptikus.

Ha az optimizmus nő (ahogy Európában és Észak-Amerikában lassan növekszik), akkor nagyobb társadalmi engedély lehet az MI megoldások bevezetésére – feltéve, hogy biztosítékok vannak arra, hogy ezek a rendszerek igazságosak és biztonságosak.

Összefoglalva, az elkövetkező öt év döntő lesz az MI irányításában. Várhatóan életbe lépnek az első átfogó MI törvények (például az EU-ban), több kormány fektet be MI felügyeleti szervezetekbe, és a vállalatok beépítik a Felelős MI elveket termékfejlesztési ciklusaikba.

A cél az egyensúly megtalálása, ahol az innováció nem akadályozódik – a „rugalmas” szabályozási megközelítések lehetővé teszik a gyors előrelépést –, miközben a fogyasztók és a társadalom védve vannak a lehetséges hátrányoktól. Ennek az egyensúlynak az elérése nem könnyű feladat, de az egyik meghatározó kihívás, ahogy az MI a kezdeti technológiából érett, mindennapos eszközzé válik.

Felelős MI és szabályozás

Globális verseny és együttműködés

Az elkövetkező fél évtized MI fejlesztését az intenzív globális verseny is alakítja majd az MI vezetéséért, egyben nemzetközi együttműködési törekvésekkel. Jelenleg az Egyesült Államok és Kína a két legnagyobb versenyző az MI terén.

Az USA sok mutatóban vezet – például 2024-ben az USA intézményei fejlesztették a világ legjobb MI modelljeinek 40%-át, míg Kína 15-öt, Európából pedig csak néhányat. Ugyanakkor Kína gyorsan zárkózik fel a kulcsfontosságú területeken.

A kínai fejlesztésű MI modellek jelentősen felzárkóztak minőségben, 2024-ben közel azonos szintet értek el az amerikai modellekkel a fő benchmarkokon. Emellett Kína minden más országot megelőz az MI kutatási cikkek és szabadalmak mennyiségében, jelezve hosszú távú elkötelezettségét az MI K+F iránt.

Ez a rivalizálás valószínűleg gyorsabb innovációt ösztönöz – egy modern űrversenyt az MI területén –, ahogy minden ország erőforrásokat önt a másik előrelépéseinek felülmúlásába. Már láttuk a kormányzati MI befektetések növekedését: Kína bejelentett egy hatalmas, 47,5 milliárd dolláros nemzeti alapot a félvezető- és MI technológiákra, míg az USA, az EU és mások is milliárdokat fektetnek MI kutatásba és tehetségfejlesztésbe.

Mindazonáltal az MI nem csak két ország története. A globális együttműködés és hozzájárulások növekednek. Olyan régiók, mint Európa, India és a Közel-Kelet jelentős MI innovációkat és modelleket hoznak létre.

Például Európa erősen fókuszál a megbízható MI-re, és otthont ad sok nyílt forráskódú MI projektnek. India nagy volumenű MI alkalmazásokat használ az oktatásban és egészségügyben, és a globális MI tehetségellátás több mint felét adja (India és az USA együtt több mint 50%-át a képzett MI szakembereknek).

Kisebb országok is igyekeznek saját területeket kialakítani – például Szingapúr az MI irányításba és okos nemzet kezdeményezésekbe fektet, az Egyesült Arab Emírségek pedig az MI kutatás és alkalmazás terén. Nemzetközi szervezetek is egyeztetnek az MI szabványokról, hogy legalább bizonyos szintű összhang legyen – ezt példázza az OECD és ENSZ keretrendszerek, valamint a Globális MI Partnerség (GPAI), amely több országot hoz össze a legjobb gyakorlatok megosztására.

Bár a geopolitikai verseny folytatódik (és valószínűleg erősödik is olyan területeken, mint a katonai vagy gazdasági előnyök MI-je), párhuzamosan felismerik, hogy az MI etika, biztonság és globális kihívások kezelése együttműködést igényel. Több határokon átnyúló kutatási együttműködés várható, például az MI klímaváltozás, járványkezelés vagy humanitárius projektek terén.

A globális MI tájkép egyik érdekes aspektusa, hogy a különböző hozzáállások és felhasználói bázisok hogyan alakítják az MI fejlődését. Mint említettük, a közvélemény nagyon pozitív néhány fejlődő gazdaságban, ami engedékenyebb piacot teremthet az MI kísérletezéshez olyan szektorokban, mint a fintech vagy oktatástechnológia.

Ezzel szemben a szkeptikus közvéleményű régiók szigorúbb szabályozást vezethetnek be, vagy lassabb elfogadást tapasztalhatnak alacsony bizalom miatt. 2030-ra egyfajta kettéválás is kialakulhat: egyes országok szinte teljes MI integrációt érnek el (okos városok, MI a mindennapi kormányzásban stb.), míg mások óvatosabban haladnak.

Azonban még az óvatos régiók is elismerik, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül az MI potenciálját – például az Egyesült Királyság és az európai országok MI biztonságba és infrastruktúrába fektetnek (az Egyesült Királyság nemzeti MI kutatási felhőt tervez, Franciaország pedig nyilvános szuperszámítógépes kezdeményezéseket indított az MI számára stb.).

Így a verseny nem csupán a leggyorsabb MI megalkotásáról szól, hanem a megfelelő MI megalkotásáról, amely megfelel az egyes társadalmak igényeinek.

Lényegében az elkövetkező öt évben a verseny és együttműködés összetett kölcsönhatását fogjuk látni. Valószínűleg váratlan helyekről is születnek áttörő MI eredmények, nem csak a Szilícium-völgyből vagy Pekingből.

És ahogy az MI a nemzeti hatalom alapvető elemévé válik (hasonlóan az olajhoz vagy az elektromossághoz korábbi korszakokban), az, hogy az országok miként kezelik az együttműködést és rivalizálást ebben a térben, jelentősen befolyásolja majd az MI globális fejlődésének pályáját.

Globális verseny és együttműködés

Az MI hatása a munkahelyekre és készségekre

Végül, az MI közeli jövőjéről szóló beszélgetés nem lehet teljes a munka és foglalkoztatás hatásainak vizsgálata nélkül – egy sokak által foglalkoztatott téma. Elveszi-e az MI a munkánkat, vagy újakat teremt? Az eddigi bizonyítékok mindkettőt sugallják, de erősen az kiegészítés felé hajlanak a tiszta automatizálás helyett.

A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint 2025-re az MI világszerte körülbelül 97 millió új munkahelyet teremt, miközben mintegy 85 milliót megszüntet, így nettó 12 millió munkahely-növekedés várható.

Az új szerepkörök között vannak adatkutatók és MI mérnökök, valamint teljesen új kategóriák, mint az MI etikusok, prompt mérnökök és robotkarbantartók. Már most látható, hogy ez a jóslat valóra válik: a mai álláshirdetések több mint 10%-a olyan pozíciókra szól, amelyek alig léteztek egy évtizede (például MI vezető vagy gépi tanulás fejlesztő).

Fontos, hogy a tömeges munkanélküliség helyett az MI korai hatása a munkahelyeken a munkavállalói termelékenység növelése és a készségigények átalakulása volt. Az MI-t leggyorsabban alkalmazó iparágakban az egy alkalmazottra jutó bevételnövekedés akár háromszoros is lehet az MI fellendülése óta, 2022 környékén.

Ezekben a szektorokban a dolgozók nem válnak feleslegessé; éppen ellenkezőleg, termelékenyebbek és értékesebbek lesznek. Valójában a bérek az MI-intenzív iparágakban kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az alacsonyabb MI elfogadottságú ágazatokban.

Még azok a dolgozók is, akik olyan pozíciókban vannak, amelyek erősen automatizálhatók, bérnövekedést tapasztalnak, ha rendelkeznek MI-vel kapcsolatos készségekkel, jelezve, hogy a cégek értékelik azokat, akik hatékonyan tudnak együttműködni MI eszközökkel. Összességében növekszik az MI készségek iránti prémium – azok a dolgozók, akik képesek MI-t használni (még alap szinten is, például MI-alapú elemzés vagy tartalomgenerálás), magasabb fizetést kapnak.

Egy elemzés szerint az MI készségekkel rendelkező munkavállalók átlagosan 56%-kal magasabb bért kapnak hasonló pozíciókban dolgozó társaiknál. Ez a prémium egy év alatt több mint megduplázódott, kiemelve, hogy az „MI műveltség” gyorsan alapvető kompetenciává válik.

Mindazonáltal az MI kétségtelenül átalakítja a munkakörök jellegét. Sok rutinszerű vagy alacsonyabb szintű feladat automatizálódik – az MI átveheti az adatbevitelt, jelentéskészítést, egyszerű ügyfélkérdéseket stb. Ez azt jelenti, hogy egyes munkakörök megszűnnek vagy átalakulnak.

Különösen az adminisztratív, ismétlődő feldolgozási munkakörök vannak veszélyben. Ugyanakkor ezeknek a feladatoknak az eltűnésével új, emberi kreativitást, ítélőképességet és MI felügyeletet igénylő munkák jelennek meg.

Az eredmény egy készségváltás a legtöbb szakmában. Egy LinkedIn elemzés szerint 2030-ra az átlagos munkakörben használt készségek körülbelül 70%-a eltér majd a néhány évvel ezelőtt szükséges készségektől.

Más szóval, szinte minden munka fejlődik. Az alkalmazkodáshoz folyamatos tanulásra és átképzésre van szükség a munkaerő számára.

Szerencsére jelentős erőfeszítések történnek az MI oktatás és továbbképzés terén: az országok kétharmada bevezette a számítástechnika (gyakran MI modulokkal) oktatását az általános és középiskolai tantervbe, és a cégek jelentős összegeket fordítanak az alkalmazottak képzésére. Világszerte a vezetők 37%-a tervezi, hogy rövid távon többet fektet be az alkalmazottak MI eszközök használatára való képzésébe.

Emellett nő az MI online tanfolyamok és tanúsítványok száma – például technológiai cégek és egyetemek ingyenes programjai, amelyek milliók számára tanítják az MI alapjait.

Részben az MI-nek köszönhetően a munkák jellege az egyedi feladatok elsajátításáról az állandó új készségek megszerzésére változik.

— Iparági jelentés, munkaerő elemzés

Az MI munkahelyi alkalmazásának másik aspektusa az „ember-MI csapat” megjelenése, mint a termelékenység alapvető egysége. Ahogy korábban említettük, az MI ügynökök és automatizálás végzik a munkák egy részét, míg az emberek felügyelik és szakértelmet nyújtanak.

Az előrelátó cégek újradefiniálják a szerepeket úgy, hogy a belépő szintű munkák (amelyeket az MI végezhet) kevésbé legyenek fókuszban; helyette közvetlenül stratégiai pozíciókba vesznek fel embereket, és az MI-re bízzák az ismétlődő feladatokat.

Ez laposabbá teheti a hagyományos karrierlépcsőket, és új módszereket igényel a tehetségek képzésére (mivel az új munkatársak nem tanulnak meg egyszerű feladatokat végezni, ha azokat az MI végzi). Emellett növeli a változáskezelés fontosságát a szervezetekben. Sok alkalmazott szorongást vagy túlterheltséget érez az MI által hozott változások miatt.

Ezért a vezetőknek aktívan kell irányítaniuk ezt az átmenetet – kommunikálva az MI előnyeit, bevonva az alkalmazottakat az MI elfogadásába, és biztosítva őket arról, hogy a cél az az emberi munka kiegészítése, nem helyettesítése. Azok a cégek, amelyek sikeresen kialakítanak egy ember-MI együttműködési kultúrát – ahol az MI használata természetes a munkatársak számára –, valószínűleg a legnagyobb teljesítménynövekedést érik el.

Összefoglalva, az elkövetkező öt év munkaerőpiacát átalakító változások, nem katasztrófák jellemzik majd. Az MI automatizál bizonyos feladatokat és munkaköröket, de új szakértelmet is igényel, és sok dolgozót termelékenyebbé és értékesebbé tesz.

A kihívás (és lehetőség) abban rejlik, hogy miként vezetik át a munkaerőt ezen az átmeneten. Azok az egyének és szervezetek, amelyek elfogadják az élethosszig tartó tanulást és az MI-hez igazítják szerepeiket, sikeresek lesznek az új MI-alapú gazdaságban. Akik nem, nehezen maradhatnak relevánsak.

Ahogy egy jelentés tömören megfogalmazta, részben az MI-nek köszönhetően a munkák jellege az egyedi feladatok elsajátításáról az állandó új készségek megszerzésére változik. A következő évek próbára teszik majd, hogy lépést tudunk-e tartani ezzel a változással – de ha igen, az eredmény egy innovatívabb, hatékonyabb és még inkább emberközpontú munkavilág lehet.

Az MI hatása a munkahelyekre és készségekre

Összegzés: Az MI jövőjének alakítása

Az elkövetkező öt év MI fejlesztésének pályája várhatóan mélyreható változásokat hoz a technológia, az üzlet és a társadalom terén. Valószínűleg olyan MI rendszereket látunk majd, amelyek egyre képzettebbek – több modalitást uralnak, jobb érvelési képességeket mutatnak, és nagyobb autonómiával működnek.

Ugyanakkor az MI mélyen beágyazódik a mindennapi élet szövetébe: döntéseket támogat az igazgatótanácsokban és kormányokban, optimalizálja a gyárak és kórházak működését, és javítja az élményeket az ügyfélszolgálattól az oktatásig.

A lehetőségek hatalmasak – a gazdasági termelékenység és tudományos felfedezések növelésétől a globális kihívások, például a klímaváltozás kezeléséig (az MI várhatóan felgyorsítja a megújuló energia átállást és az okosabb erőforrás-használatot). Ugyanakkor az MI teljes potenciáljának kiaknázásához meg kell küzdeni a vele járó kockázatokkal és akadályokkal. Az etika, irányítás és befogadás kérdései folyamatos figyelmet igényelnek, hogy az MI előnyei széles körben megosztottak legyenek, és ne árnyékolják be a buktatók.

Az emberi döntések és vezetés alakítják az MI jövőjét. Az MI maga egy eszköz – rendkívül erős és összetett eszköz, de végső soron azokat a célokat tükrözi, amelyeket mi állítunk elé.

— Technológiai vezetői nézőpont

Egy átfogó téma, hogy az emberi döntések és vezetés alakítják az MI jövőjét. Az MI maga egy eszköz – rendkívül erős és összetett eszköz, de végső soron azokat a célokat tükrözi, amelyeket mi állítunk elé.

Az elkövetkező öt év kritikus időszakot jelent a szereplők számára az MI felelős irányításához: a vállalatoknak átgondoltan és etikusan kell bevezetniük az MI-t; a döntéshozóknak kiegyensúlyozott szabályozási kereteket kell kialakítaniuk, amelyek ösztönzik az innovációt és védik a közösséget; az oktatóknak és közösségeknek pedig fel kell készíteniük az embereket az MI által hozott változásokra.

A nemzetközi és interdiszciplináris együttműködésnek mélyülnie kell, hogy közösen irányítsuk ezt a technológiát pozitív eredmények felé. Ha sikerül, 2030 egy új korszak hajnalát jelentheti, amikor az MI jelentősen kiegészíti az emberi potenciált – segítve minket okosabban dolgozni, egészségesebben élni és korábban elérhetetlen problémákat megoldani.

Ebben a jövőben az MI-t nem félelemmel vagy túlzásokkal fogják kezelni, hanem elfogadott, jól szabályozott része lesz a modern életnek, amely az emberiség javát szolgálja. Ennek a víziónak az elérése az elkövetkező öt év legnagyobb kihívása és ígérete az MI fejlesztésében.