Tud-e az MI tanulni adat nélkül?
A mai MI nem tud teljesen adat nélkül tanulni. A gépi tanulás és a mélytanulás adatokra támaszkodik, hogy mintákat ismerjen fel, szabályokat vonjon le és javítsa a teljesítményt. Még a fejlett modellek, mint a GPT-k vagy a megerősítéses tanulási rendszerek is bemeneti adatokra vagy környezeti tapasztalatra van szükségük a „tanuláshoz” és a pontos előrejelzésekhez. Más szóval, az adat a legfontosabb üzemanyag az MI fejlődéséhez, és adat nélkül az MI nem képes megérteni vagy hasznos döntéseket hozni.
Az MI és az adatok kapcsolatának megértése
Gondolkodtál már azon, "Tud-e az MI önállóan tanulni adat nélkül?" A legrészletesebb és legésszerűbb válasz érdekében mélyebben vizsgáljuk meg ezt a témát az INVIAI segítségével.
Például a felügyelt tanulás során az MI hatalmas, emberek által címkézett adathalmazokból (képek, szövegek, hangok stb.) tanul, hogy mintákat ismerjen fel.
Még a felügyelet nélküli tanulás esetén is az MI-nek nyers, címkézetlen adatokra van szüksége, hogy önállóan fedezze fel az adatokban rejlő rejtett struktúrákat vagy mintákat.
Ezért, a módszertől függetlenül, az MI-t „táplálni” kell adatokkal – legyen az címkézett adat, öncímkézett adat (önfelügyelt) vagy valós környezetből származó adat. Bemeneti adatok nélkül a rendszer semmi újat nem tud megtanulni.
Gyakori MI tanulási módszerek
Napjainkban az MI modellek elsősorban a következő megközelítésekkel tanulnak:
Felügyelt tanulás
Felügyelet nélküli tanulás
Önfelügyelt tanulás
Megerősítéses tanulás (RL)
A megerősítéses tanulás egy szoftverügynök környezetben való viselkedésének megtanítása azáltal, hogy tájékoztatjuk a cselekvései eredményeiről.
— Wikipédia
Federált tanulás
Érzékeny adatok, például személyes orvosi képek esetén a federált tanulás lehetővé teszi, hogy több eszköz (vagy szervezet) közösen tanítson egy megosztott modellt nyers adatok megosztása nélkül.
- Globális modell elküldése minden eszközre
- Csak helyi adatokon történő tanítás
- Csak modellfrissítések megosztása vissza
- Nyers adat soha nem hagyja el az eszközt
Zero-Shot tanulás
Az MI képessége új fogalmak következtetésére konkrét példák nélkül, korábban megszerzett széles körű tudásra támaszkodva.
- Ismeretlen fogalmak felismerése
- Korábbi tudásbázis használata
- Előzetesen nagy adathalmazokon tanított
- Lehetővé teszi új ötletek megértését
Egy MI modellt úgy tanítanak, hogy felismerjen vagy osztályozzon olyan tárgyakat/fogalmakat, amelyekről még soha nem látott példákat.
— IBM, a Zero-Shot tanulás meghatározása
Összefoglalva: Mindezek a módszerek azt mutatják, hogy nincs varázslatos módja annak, hogy az MI adat nélkül tanuljon – valamilyen formában mindig szükség van adatra. Az MI csökkentheti az ember által címkézett adatoktól való függést vagy tanulhat tapasztalatból, de semmiképpen sem tanulhat a semmiből.

Fejlett trendek: tanulás „tapasztalatból” statikus adatok helyett
A kutatók most azon dolgoznak, hogy az MI kevésbé támaszkodjon ember által szolgáltatott adatokra. Például a DeepMind nemrégiben egy „folyamok” modellt javasolt a „tapasztalat-alapú MI” korszakában, ahol az MI elsősorban a világban való saját interakcióiból tanul, nem pedig ember által tervezett problémákból és kérdésekből.
Ezt úgy érhetjük el, hogy az ügynökök folyamatosan tanulnak saját tapasztalataikból – vagyis az ügynök által a környezettel való interakció során generált adatokból… A tapasztalat válik a fejlődés elsődleges eszközévé, meghaladva a mai ember által szolgáltatott adatok mennyiségét.
— DeepMind kutatás, idézi a VentureBeat
Más szóval, a jövőben az MI maga fogja generálni saját adatait kísérletezés, megfigyelés és cselekvés igazítása révén – hasonlóan ahhoz, ahogy az emberek a valós tapasztalatokból tanulnak.
Ember által szolgáltatott adatok
- Címkézett adathalmazokat igényel
- Emberi szakértelemtől függ
- Elérhető példák korlátozzák
- Statikus tanulási megközelítés
Öngenerált adatok
- Saját kihívásokat hoz létre
- Környezeti visszajelzésből tanul
- Folyamatos fejlődés
- Dinamizált tanulási megközelítés
Figyelemre méltó, hogy az AZR, bár nem használ külső tanító adatokat, kiemelkedő teljesítményt ér el matematikai és programozási feladatokban, még a tízezres nagyságrendű címkézett példákon tanított modelleket is felülmúlva. Ez bizonyítja, hogy az MI képes saját „adathalmazt” generálni folyamatosan kihívásokat állítva és megoldva.
Autonóm tanuló rendszerek
Az AZR mellett számos más kutatás is vizsgálja az olyan MI-t, amely önállóan tanul. Az intelligens ügynök rendszerek képesek szoftverekkel és virtuális világokkal interakcióba lépni, hogy tapasztalati adatokat gyűjtsenek.
- Interakció eszközökkel és weboldalakkal
- Tanulás szimulációs játékokból
- Célok és jutalmak önálló beállítása
- Autonóm szokások kialakítása

Főbb tanulságok
Inkább kevesebbet tanul az ember által szolgáltatott adatokból azáltal, hogy:
- Címkézetlen adatokat használ (felügyelet nélküli tanulás)
- Környezeti visszajelzésből tanul (megerősítéses tanulás)
- Saját kihívásokat hoz létre (pl. AZR modell)
Sok szakértő úgy véli, hogy a jövőben az MI egyre inkább a saját maga által gyűjtött tapasztalatokon keresztül fog tanulni, így a tapasztalat lesz a fő „adat”, amely segíti a fejlődését.
Comments 0
Leave a Comment
No comments yet. Be the first to comment!